– A vadgazdálkodás területén milyen azonnali gondok jelentkeztek?

– Két kiemelkedő, akut gond jelentkezett: a tavaszi őzbak­bérvadászatok elmaradása és a vadhúsfelvásárlás bizonytalan közeljövője. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek az apróvadas területen gazdálkodók, amelyeknek az éves árbevételük jelentős hányadát az április-májusi őzbakbérvadászat teszi ki. A beutazási tilalom miatt a külföldi bérvadászatok most teljes mértékben elmaradnak, de a kijárási korlátozások és az emberek egészséges távolságtartása miatt a belföldi kereslet sem jelentős.

– Milyen következményei lehetnek az árbevétel-kiesésnek?

– Amennyiben a vadásztársaság nem rendelkezik több hónapnyi tartalékkal és a tagság nem tudja finanszírozni a költségeket, árbevétel híján a felszámolás is szóba kerülhet. Ez a legrosszabb forgatókönyv lenne, hiszen ebben az esetben a vadászterület vadászatra jogosult nélkül maradna, a gazdák és állam nyakába szakadna a vadkár elleni védekezés, a vad védelme nem lenne biztosítva és a terület hivatásos vadászai is az utcára kerülnének. Minden vadgazdálkodót érint a vadhúsfelvásárlás piacán kialakult helyzet. Jelenleg a vadfeldolgozók értékesítési nehézségekkel küzdenek, leállt az export, így a vadhús átvétele csak a fagyasztói raktárak feltöltéséig, illetve a belföldi igények kielégítéséig tarthat. Nehezen kezelhető helyzet ez a vadgazdálkodónak, hiszen a helyben történő felhasználás és értékesítés korlátozott, ennek ellenére a nagyvadat vadászni kell a vadkár elhárítása, az afrikai sertéspestis elleni védekezés és az éves tervek teljesítése érdekében.

– Az árbevételek elmaradása hosszabb távon milyen következményekkel járhat?

– Elmaradhatnak az élőhelyfejlesztések, az élővad-telepítések, ami negatív kihatással lesz az őszi-téli vadászatokra. Megáll az élőnyúlexport, a külföldiek vadászata még az év második felében is kérdéses, de a vadhúspiac helyreállása is bizonytalan, ami tovább fokozza a bevételek csökkenését. Ugyanakkor a területarányos hivatásos vadászi foglalkoztatási kötelezettség fix havi kiadás. A vadkárkérdés sosem volt egyszerű, az idén a helyzet romolhat. A kijárási korlátozásokkal csökken a belföldi, illetve tagi vadászatok száma is, nehezebb lesz megszervezni a vadkárelhárító vadászatokat. Így növekedhet a vadkár, ami a vadgazdálkodónak szintén költségnövekedést jelent. Talán sohasem volt még ilyen fontos a gazdák és a vadgazdák közötti kölcsönös együttműködés a megelőzésben.

– A vadgazdálkodók többnyire civil szervezetként működő egyesületek. Okozhat-e zavart a kialakult helyzet a működésükben?

– A vadgazdálkodóknak az említetteken túli fő bevételi forrása a tagdíj és tagi hozzájárulás. A közhiedelemmel ellentétben az egyesületi tagok többsége nem multimilliomos és milliárdos, hanem bérből, fizetésből élő ember. Közülük sajnos sokaknak a megélhetése is veszélybe kerülhet, így belátható, hogy nem a hobbijára fog áldozni. Nem biztos tehát, hogy a tagdíjbevételek és tagi hozzájárulások életben tudják tartani az ágazat egyes szereplőit. Ráadásul a gyülekezés ideiglenes korlátozása miatt a legfőbb döntéshozatali fórum, a közgyűlés sem ülésezhet.

Forrás:

 

Szakmai írások